Molly Weasley dermedten �llt a konyha k�zep�n. Eg�sz d�lel�tt takar�tottak, �s most v�gre le�ltek eb�delni Siriusal �s a gyerekkel, amikor betoppant Bill. A fia idegesnek �s zil�ltnak t�nt, mint aki most fejezett be egy var�zsp�rbajt.

Vele volt az a f�rfi, akivel Dumbledore a t�rgyal�sokat folytatta. M�g egyszer sem tal�lkozott vele, mert nem akart�k el�rulni a Rend b�v�hely�t. Magasabb volt Bill �s sz�les v�ll�, tipikus katona. A karjaiban pedig egy �jult fi�t tartott egy pokr�cba csavarva. A fi�nak l�ngol�an v�r�s haja majdnem olyan hossz� volt, mint Bill�. Alig lehetet t�bb tizennyolcn�l. Az arca s�padt �s beesett volt, szinte semmi h�s nem volt a csontjain.

M�g�tte egy fiatal l�ny toporgott idegesen. A pillant�s�b�l �t�lve arra sz�m�tott, hogy valaki a semmib�l r�ugrik. A nyak�n l�v� ujjnyomok arra engedtek k�vetkeztetni, hogy f�lelme cseppet sem alaptalan.

Bill aggodva n�zett anyj�ra.

- T�rt�nt egy kis baj. Dirk k�ld�tt ide minket, �s �k Dumbledore bar�tai. R�luk besz�lt. �k j�ttek a kapun t�lr�l.

Molly elborzadva n�zett v�gig a t�rsas�gon.

- �risten, de h�t mi t�rt�nt?!

Az ikrek, Ron �s a l�nyok a f�l�ket hegyezt�k.

- Megt�madtak minket, �s Chaojit meg�lt�k. Nem volt hov� menn�nk - mondta a l�ny elf�l� hangon.

Molly s�padtan n�zett r�juk, Hermione pedig r�m�lten felsikkantott.

- Hal�lfal�k voltak?

Bill megr�zta a fej�t.

- Dirk azt mondta, hogy ezek a no�hk. Azt mondta, hogy hozzam �ket ide, m�g � elmegy az �reg�rt.

A f�rfi k�tkedve megr�zta a fej�t.

- Ne mondja, hogy az a n� komolyan ut�nuk ment? �s mondja meg azt is mi�rt volt n�la �rtatlans�g, honnan tud Bookmanr�l, a no�hkr�l, �s mi�rt ismeri a Kopony�k var�zslatait?! - A hangereje fokozatosan emelkedett, m�g v�g�l m�r kiab�lt.

- Ezekre a k�rd�sekre sajnos nem tudok v�laszolni. �vek �ta � a f�n�k�m, de a nev�n k�v�l csak annyit tudok r�la, hogy van egy halott fia. Bookman nem t�l gyakori n�v, tal�n rokonok lehetnek...

A f�rfi arca els�padt.

- Azt mondja, hogy Bookmannek h�vj�k?

Bill lassan b�lintott. Dirknek rengeteg titka volt �s nem �rdekelte, hogy kivel r�gja �ssze a port. Most �gy t�nt, valami igaz�n vesz�lyesbe r�ngatta bele.

- Tudja, hogy honnan j�tt?

Bill az ajk�ba harapott. Mi�ta elv�gezte az iskol�t gyakorlatilag egy�tt �ltek, de m�g ezt sem tudta r�la.

- Fogalmam sincs...

- Senki sem tudja - sz�lalt meg Sirius, aki eddig csendben �lt az eb�dje maradv�nyai mellett. - Dirk Bookman 12 �ve a semmib�l jelent meg. Hol van most?

- Nem tudjuk - mondta a l�ny csendesen. - Csak azt akarta tudni, hogy hol van az �reg, �s Lavi szereti-e. Ut�na elment.

- Nekem azt mondta, hogy ut�nunk j�n.

- Honnan tudja, hogy hol vagyunk? - h�rd�lt f�l Sirius.

- Be akartam szervezni. Megpr�b�ltam r�venni, hogy j�jj�n el egy tal�lkoz�ra, de csak nevetett rajtam - mondta csal�dottan Bill. - Azt mondta, hogy �t nem �rdekli, hogy az emberek mik�nt gyilkolj�k egym�st.

- Leverrier, letenne, k�rem? - sz�lalt meg egy gyenge hang.

Mind a hang forr�s�ra n�ztek. A v�r�s haj� fi� k�b�n n�zett k�rbe egyetlen ragyog�an z�ld szem�vel. 

- Mi? - k�rdezte zavarodottan az �reg. – �, persze.

Letette a fi�t, aki megpr�b�lt meg�llni a l�b�n �s ak�r egy �jsz�l�tt �z tett egy reszket� l�p�st. A l�bai viszont az � kis s�ly�t sem b�rt�k el �s el�rebukott. A l�ny mellette termett �s � fi� egyszer�en r�esett, �ssze�lelkezve �lltak ott, m�g v�g�l a fi� meg nem sz�lalt.

- Leenale. Mond meg nekem, m�g �n is ehhez a vil�ghoz tartozom?

A l�ny felzokogott, �s m�g szorosabban �lelte mag�hoz.

- H�lye! - zokogta a fi� v�ll�ba.

- Semmi baj Leenele, m�r jobban vagyok - simogatta a l�ny h�t�t vigasztal�an. - Csak borzaszt�an szomjas vagyok.

Mollyban pedig felsz�nre t�rtek az anyai �szt�n�k.

- Jaj, kis dr�g�m! - terelte a fi�t az asztalhoz a l�ny seg�ts�g�vel. - Olyan udvariatlan vagyok! Biztos nagyon �hes lehetsz!

A fi� elvigyorodott.

- El se tetszik hinni, hogy mennyire! H�napok �ta �hezem!

Molly elborzadva n�zett a fi�ra.

- H�napok �ta? Ez borzaszt� - vetett egy d�h�s pillant�st a f�rfira.

A f�rfi s�rt�d�tten h�zta r�snyire a szem�t.

- Nem �n b�ntottam.

- Ez annyira borzaszt� - t�r�lgette a k�nnyeit Hermione.

Mrs. Weasleyben pedig most tudatosult, hogy a gyerekek is a konyh�ban vannak,

- Nektek semmi keresni val�tok itt - kezdte kiterelni �ket a konyh�b�l, mit sem t�r�dve a tiltakoz�saikkal.

- Mag�r�l besz�lt Dumbledore - l�pett hozz� Sirius. - Maga az a Leverrier.

- Malcolm C. Leverrier fel�gyel�tiszt - h�zta ki mag�t p�khendien.

- �s t�ged, hogy h�vnak kis dr�g�m? - k�rdezte Molly gyeng�den a fi�t.

- Lavi - mosolygott r� gyeng�n.

- �n pedig Lenalee Lee vagyok - mutatkozott be a l�ny is.

- Mit k�rtek inni? Van vajs�r, s�t�t�kl� �s tea?

- Egy kis tea remek lenne - biccentet a fi�.

- �s mit szeretn�l enni? �sszedobhatok valamit...

A fi� egy pillanatra elgondolkozott.

- Azt hiszem, egy kis leves j�l esne. Nem akarom megterhelni a gyomrom.

Amint Molly el� rakta a cs�sze te�t, val�ban �gy kapott ut�na, mint egy �hez�.

- K�rsz m�g? - k�rdezte Lenalee.

- Igen - b�lintott Lavi, a l�ny pedig �jrat�lt�tte a cs�sz�j�t. - Besz�lnem kell mag�val - fordult Leverrierhez. - Fontos inform�ci�im vannak. Sheryl Camelot minisztereln�k egy no�h. A Chaoijiben l�v� parazit�kat k�mked�sre haszn�lt�k... - A szemei hirtelen kimeredtek �s len�zett a saj�t mellkas�ra. R�m�lt arccal sz�th�zta a mellkas�n az inget �s kaparni kezdte a meztelen b�r�t. - Bennem is ott vannak!

Leverrier mozdult els�k�nt. Megragadta a fi� csukl�it �s er�vel elh�zta a kez�t.

- M�r nincsenek, elt�vol�tott�k �ket.

- �s az a n� meg�lte - f�zte hozz� Lenalee.

Lavi m�g mindig idegesen, de �rtetlen�l n�zett k�rbe.

- Milyen n�?

- Dirk Bookman - v�laszolt neki Bill.

Lavi �gy t�nt felismeri a nevet.

- Hol van most? - k�rdezte lehorgasztott fejjel.

- Elment Bookman�rt - mondta Lenalee.

- Oh, �rtem. - kih�zta a kez�t Leverrier szor�t�s�b�l �s a te�s cs�sz�j�t kezdte b�mulni.  

- Ismeri? - k�rdezte Leverrier.

Lavi v�llat vont.

- Csak ismer�s a neve. Chaoji hol van? � is rendben van?

Lenalee szem�be k�nnyek sz�ktek �s megr�zta a fej�t.

- Meg�lt�k �t, amikor megt�madtak minket a k�rh�zban.

- Meghalt? �rtem j�ttek? - k�rdezte r�m�lten. - Meghalt, mert engem v�dett?

- Meghalt, mert az�rt harcolt, amiben hit - jelentette ki Leverrier.

Lavi szomor�an lehorgasztotta a fej�t.

- �rtem.

- Itt nem maradhatnak - jelentette ki Sirius ellent mond�st nem t�r�en.

 - Na de, Sirius! - csattant fel felh�borodva a f�rfi.

- �ld�zik �ket!

- T�ged is! - v�gott vissza az asszony.

- De Molly, gondolkodj re�lisan! Azt sem tudjuk, hogy kik �k vagy, hogy kik �ld�zik �ket!

- Ezek a gyerekek itt maradnak! - �lelte mag�hoz Lavit �s Lenaleet.

Sirius megr�zta a fej�t.

- T�l vesz�lyes, nem maradhatnak.

- K�l�nben sem akarunk maradni - h�zta ki mag�t Leverrier.

- A legjobb az lenne, ha maradn�nak - sz�lt k�zbe Bill. - Legal�bb am�g Dirk visszaj�n.

- Ne legyen nevets�ges! - horkant fel Leverrier. - B�rmilyen csod�latos ez a Dirk nem juthatott fel a b�rk�ra, �s ki az �reggel egy�tt.

- Visszaj�n - mondta Bill hat�rozottan. - Dirk rohadt okos �s gyakorlatilag elpuszt�thatatlan. �s h�t, vele �sszer�gni a port nem t�l kifizet�d�.

Leverrier �s Sirius s�rt�d�tten n�ztek egym�sra.

- Van m�g valami fontos mondani val�ja? - �lt le v�g�l a f�rfi Lavival szemben.

Lavi b�lintott.

- Sok mindent mondtak el�ttem, mert azt gondolt�k, hogy �gyis meg fognak �lni.

 OOOOOOOOOOOO

Leverrier elborzadva hallgatta Juniort. Az orvos szerint embertelen k�nokat kellet ki�llnia m�gis kitart�an gy�jt�gette az inform�ci�kat. A s�r�l�seir�l pedig egyed�l akarta kik�rdezni. Biztos akart lenni benne, hogy semmi igaz�n rossz nem t�rt�nt vele.

A bej�rati ajt� kiny�lt, majd becsuk�dott. D�ng� l�ptek haladtak a konyha fel�.

Mind r�m�lten n�zt�k az ajt�t.

Az ajt� nyikorogva kiny��lt �s Dirk �llt ott leszegett fejjel. Az egyik kez�vel az ajt�t t�masztotta ki a m�sikban pedig egy ernyedt testet tartott a ruh�j�n�l fogva,

- Dirk! - ki�ltotta Bill izgatottan.

Leverroer az ernyedt testben felsmerte Bookmant.

A n� fekete haja r�szben eltakarta az arc�t, de a ruh�ja csupa v�r volt.

Beljebb l�pett �s ledobta az �reg test�t a f�ldre. � maga pedig le�lt a fal t�v�be �s a kab�tja bels� zseb�b�l egy doboz cigit �s egy �ngy�jt�t h�zott el�, �s kom�tosan r�gy�jtott.

- Megn�tt�l - jelentette ki cseveg� hangon.

Lavi s�rt�d�tten n�zett a n�re.

- M�r megint azt csin�lod.

A n� felemelte a fej�t, �gy l�tsz�dott csinos, fiatalos arca, �s m�lybarna szemei. Az �ll�t �sszemaszatolta a sz�j�b�l kifoly� v�r.

- Hm? Oh, meg�g�rtem, hogyha eldurvul a harc, megl�pek - b�logatott a cigarett�b�l m�lyeket sz�vva. - De ez most m�s volt. Az �reg...

- �s azzal mit �rek, ha mindketten meghaltok! - csattant fel Lavi.

- Ismerik egym�st? - n�zett r�juk �rtetlen�l Leverrier.

Dirk elvigyorodott.

- Az el�z� bookman Junior. �s no�hvad�sz - el�h�zott egy fekete �s ez�stsz�n� pisztolyt. A fegyver nagydarab �s durva volt ak�rcsak a gazd�ja.

- �rtatlans�g? - Leverrier ha lehet m�g jobban meglep�d�tt.

- Nos ha m�r tiszt�ztuk az oldalainkat Leverrier �r, akkor megk�rhetn�m, hogy Zhu mester l�ssa el az atuda technik�val,?

Leverrier sz�ja elny�lt �s szinte biztos volt, hogy az �lla nincs r�gz�tve az asztalon koppanna. Egy pillanatig csak t�togott, ak�r egy hal.

- Zhu mester haldoklik - v�gta ki v�g�l.

- Ki az atuda �r�k�se? - k�rdezte nyugodtan Dirk. - Ne pr�b�ljon hazudni, mert nekem �gy sem tud.

Leverrier s�t�ten n�zett a n�re.

- Az atud�nak nincs �r�k�se.

A n� m�lyet szippantott a cigarett�b�l. S�t�t szemei olyanok voltak, mint k�t feneketlen k�t. El�h�zta a zseb�b�l a p�lc�j�t �s a f�rfira fogta. Nem �rtett�k, hogy pontosan mit mond, de a k�vetkez� pillanatban a f�rfi kab�tja elkezdett sz�tm�llani.

Leverrier r�m�lten felord�tott, �s let�pte mag�r�l a maradv�nyokat. Azok a f�ld�n tov�bb rothadtak ocsm�ny szagot �rasztva magukb�l, m�g csak por maradt. L�tez�s�kre csak a gyorsan elillan� szag eml�keztetett.

R�m�lt tekintettek m�regett�k a vigyorg� n�t.

Dirk tov�bbra is Leverriert n�zte �s lust�n meglengette a p�lc�t. Bet�jolta f�lszemmel Leverrier fej�t, �s m�g sz�lesebb mosolyra h�zta az ajkait a cigarett�ja k�r�l.

- Ez a hal�l-var�zs saj�t kre�lm�ny. M�g a dr�gal�tos miniszt�rium sem tud r�la. Legk�zelebb egy v�gtagj�t fogom eltal�lni, ami persze rohadtul fog f�jni. K�rdem �n, ki az…

Egy cs�sze hangos cs�r�mp�l�ssel t�rt �ssze az asztalt�l f�l m�terre.

A tekintettek Lavira vet�ltek. A fi� v�r�s arccal f�jtatott, �s a kez�t m�g mindig felemelte.

Dirk sz�j�b�l majdnem kiesett a cigarett�ja, ahogy a d�bbenett�l elny�ltak az ajkai.

- Te meg dobt�l? – k�rdezte szomor�an.

- Meg! Mert megint h�lye vagy! - kiab�lta d�h�sen. – Mi�ta agyalsz te ilyeneken? Meg akarod magad �letni?

Dirk arc�n sz�gyenp�r jelent meg.

- �z�… ezt nem…

- Mi nem? Meg�g�rted!

- J� h�t �z�… - motyogta Dirk k�nyszeredetten. Neh�z volt eld�nteni, hogy most melyik�k is a feln�tt.

- Meg hogy ker�lt�l ide? Fogadok k�z�d volt mindenhez! Te pedig feladtad!

Dirk �rtetlen�l pislogott.

- Jiji azt mondta, hogy meghaltam, nem? – szipogott Lavi csendesebben. – Te pedig elment�l, hogy harcolj a Gr�ffal, �s…

Dirk megr�zta a fej�t.

- Nem! Nem az�rt, �n t�nyleg csak…!

- Tudom, hogy meg akartad �letni magad! – v�gott k�zbe Lavi.

- Mi? – Dirk el�sz�r �rtetlen�l n�zett a fi�ra, de azt�n hevesen b�logatni kezdett. – Igen, persze. Meg akartam halni…

Lavi �sszeh�zta a szem�t �s gyanakodva n�zte a n�t.

- Te megint hazudsz.

Dirk s�hajtva lehorgasztotta a fej�t.

- Igen.

Lavi s�rt�d�tt arccal fordult el, �s makacsul b�multa az asztallapot.

- Ezt sem fogod elmondani, igaz?

Dirk s�hajtva v�llat vont.

- Nem ronthatom tov�bb a renom�m, de – mosolyodott el, �s felemelte az �reg �jult test�t.  – az �reg legal�bb meg van!

- Lenalee megtenn�d?

Lenalee b�lintott, �s Dirk fej�hez v�gta a f�m te�skann�t. A kanna egyenes a n� homlok�t tal�lta.

- Ugh! – ny�g�tt f�l Dirk, �s a homlok�hoz kapott. – Hol tanult�l meg �gy dobni, te? – sziszegte d�h�sen.

- Ne tereld el a sz�t – d�rzs�lte meg �lmosan a szem�t Lavi. – F�radt vagyok �s m�g sok megbesz�lni val�nk van.

- F�radt vagy? – Dirk megpr�b�lt fel�llni, de az oldal�hoz kapott �s visszazuhant.

- Az lenne a legjobb, ha most pihenn�l egy kicsit – tette a kez�t Mrs. Weasley Lavi v�ll�ra. – Sok minden t�rt�nt, �s m�g nagyon sokat kell, hogy pihenj. Ellenvet�st pedig nem t�r�k! – jelent�s�g teljesen n�zett k�rbe.

- �n m�g most sem tartom j� �tletnek, hogy… - akad�koskodott Sirius, de Mrs. Weasley r� se bag�zott.

- Gyere, kis dr�g�m – seg�tett fel�llni Lavinak. – Tonks �gyis �gyeletes, aludhatsz az � szob�j�ban.

- K�sz�nj�k, amit a Rend�rt tett! – �llt fel Leverrier az asztalt�l.

Lavi les�jt�an m�rte v�gig.

- Nem a rend�rt tettem. Nem az emberek�rt, nem Allen �rt. �n a Kalap�csom�rt tettem, amit tettem.

Leverrier arca megny�lt �s d�bbenten meredt a fi�ra.

- Tudom, hogy eg�szen mostan�ig semmit sem tettek, hogy megmentsenek. P�ran gondoltak r�m egy�ltal�n, �s azok az �rd�g�z�k – folytatta Lavi a magyar�zat�t. Dirk is �rdekl�dve emelte fel a fej�t. – Mindenki m�sra haragszom! A tov�bbiakban pedig b�rki dr�ton r�gasson. Sem a Rend – egyetlen szeme Leverrierre, majd Dirkre vet�lt. – Sem a kl�n! – hagyta, hogy Mrs. Weasley kivezesse Lenalee seg�ts�g�vel.

Dirk Siriusra mosolygott.

- H�! Nek�nk is tudn�l mutatni egy szob�t? �ssze k�ne foltoznom magam, meg az �reget.

Sirius el�sz�r nem mozdult, de v�g�l belegyez�en lehorgasztotta a fej�t.

- Harmadik emelet, negyedik ajt�. Nincs kitakar�tva, de maga nem f�l az ilyesmit�l, igaz? – kaj�nul vigyorogva n�zett a n�re, mintha arra sz�m�tana, hogy panaszkodni fog.

- Szuper! H�! Mr. Csod�latos! – sz�lt Leverrierre. – Kapjon fel, �s vigyen a szob�mba.

Leverrier a haragt�l v�r�s arccal horkantott.

- Hogy, �n mag�t…!?

- Na, na! – lengette meg j�t�kosan a p�lc�j�t Dirk. – A p�lca m�g mindig n�lam van.

A f�rfi m�g mindig a haragt�l l�ngol� arccal l�pett a n�h�z, �s a karj�ba vette. Dirk tetemes s�lya alatt felny�g�tt.

- Te j� �g! H�ny kil� maga?

Dirk elb�v�l�en r�mosolygott v�res ajkaival.

- K�sz�n�m! Az ut�bbi id�ben rengeteget gy�rtam!

Bill k�vette �ket, �s seg�tett az �reg �jult test�t.

Amikor fel�rtek a poros szob�ba, Leverrier lefektette Dirket az �gyra. Bill pedig az �reget mell� fektette.

Dirk arc�r�l lefoszlott a mosoly �s Leverrierhez fordult.

- Van n�h�ny fontos k�rd�sem – Pr�b�lt �gy k�nyelmesen elhelyezkedni, hogy m�g �lj�n, de ne nyomja a s�r�lt has�t. – Lavi mi�ta van a Rendn�l, �s hogy ker�lt oda.

- Tizenhat �ves volt, amikor az �reggel egy�tt megjelentek. �nk�nt csatlakoztak – v�laszolta Leverrier mik�zben �rgus szemekkel figyelte Dirk reakci�it. A n� elgondolkozva h�mm�g�tt, mintha sz�m�tott volna erre. – Mi�rt fontos ez? Hisz nem ez az �sszer�. Harmincnyolc �ve a No�hkhoz csatlakoztak – a hangj�b�l �rz�d�tt a mar� g�ny.

Dirk fel sem vette.

- Ugye tudja, hogy pontosan tudom mi, �s mi�rt t�rt�nt akkor? M�g a sz�vr�l is mindent tudok – s�t�t szemei most is olyanok voltak, mint k�t m�lys�t�t k�t, amik el akart�k nyelni Leerriert.

- Akkor mondjon el mindent – v�gta r� b�szen a f�rfi.

Dirk elmosolyodott, mintha pontosan erre v�rt volna.

- Rendben, csak el�bb esk�dj�n meg, hogy b�rmi is hangozz�k el, Lavinak nem fog baja esni.

Leverrier b�lintott, ez csek�ly �r volt a v�rhat� inform�ci�k�rt. K�l�nben sem akart �rtani a fi�t, csak n�h�ny vizsg�latot akart, amik nem jelentettek r� vesz�lyt. A jobbj�t a sz�v�re helyezte.

- Esk�sz�m, hogy…

Dirk j�t�kosan megcs�v�lta az ujj�t.

- ��. Egy Leverriert�l sokkal komolyabb dolgot v�rok, mint egy �g�ret. Hiszen maguk a saj�t gyermek�ket is fel�ldozt�k a Rendnek- Leverriernek ny�jtotta a jobbj�t, biztatva, hogy r�zzanak kezet. Leverrier bizonytalanul megfogta, �s Dirk ac�los ujjai azonnal r�fon�dtak. – A megszeghetetlen esk�t akarom. Ha megszegi, meghal. �gy is v�llalja? – Dirk f�rk�sz�en n�zte az arc�t, b�rmilyen �rzelem ut�n kutatva.

Leverrier megr�zta mag�t �s b�lintott.

- Meg�g�rem, hogy nem hagyom, hogy a Rend sz�nt sz�nd�kkal �rtson Lavinak – Dirk itt el�gedetten b�lintott. – De ha tov�bb akar harcolni, nem �ll�thatom meg. – Tette hozz�.

- Rendben. �gyis j�. Bill.

Az ifj� var�zsl� mell�j�k l�pett, �s a p�lc�ja hegy�t a kez�kh�z �rintette.

- Esk�szik, hogy meg v�di Lavit a Rendt�l? Nem fogja engedni, hogy borzalmas dolgokat tegyenek vele?

- Esk�sz�m – felelte Leverrier. Meglep�d�s�g�ben el akarta engedni Dirk kez�t, amikor a p�lc�b�l kib�v� t�zv�r�s dr�t fonta k�rbe a kez�ket. Azonban k�ptelen volt megmozd�tani az ujjait.

- Bill, indulj any�dhoz, m�r biztos agg�dik – mondta Dirk miut�n befejezt�k a var�zslatot.

Bill felvonta az egyik szem�ld�k�t, de nem ellenkezet.

- Csak vigy�z magadra – mondta miel�tt t�vozott.

- Nos, akkor kezdem az elej�n, b�r el�g hossz� t�rt�net – kezdett bele Dirk a t�rt�net�be. Egy m�sik cigarett�t h�zott el� �s r�gy�jtott. – Az eg�sz azzal kezd�d�tt, hogy az �reg nagy f�ba v�gta a fejsz�j�t. Fel akarta jegyezni a t�rt�nelmet a no�hk szemsz�g�b�l.  A vicces az, hogy a Gr�fot m�g sz�rakozatta is. �n akkoriban j� bar�ts�gba ker�ltem Roaddal, No�hval �s az � emberi testv�r�vel Manaval. A bajok ott kezd�dtek, hogy a t�bbiek szerettek k�nozni engem. �n el�sz�r b�rtam, pr�b�ltam a b�rk�n l�v� k�nyvekbe temetkezni. Elolvastam mindent, innen tudok j� p�r var�zslatot. Egy id� ut�n v�gleg elegem lett, hogy senki nem seg�t rajtam. M�g � sem – itt vetett egy s�t�t pillant�st az �reg �jult test�re. –  B�r akkor m�r nem volt es�ly�nk a sz�k�sre. -  Vont v�llat unottan. - Volt k�zt�k egy kisebb vita Mana, miatt, �n pedig sz�tottam a t�zet. Egy nap pedig elj�tt a szabadul�s lehet�s�ge. Az egyik d�mon megszerzett egy �rtatlans�got, �n pedig r�vettem, hogy adja oda nekem, majd �n elviszem a Gr�fnak.

- �s mi t�rt�nt? �tadta? – k�rdezte izgatottan Leverrier. Dirk felemelte a pisztoly�t, �s szeretetteljesen megpuszilta.

- Nan�, ut�na megalkudtam vele – lengette meg a fegyvert. – Hogy ha �lni akar, akkor harcoljunk egy�tt. Ut�na pedig kirobbant az a harc, ami sz�tz�llesztette a csal�dot. A harc k�zben az �regnek siker�lt megl�pnie, �n pedig egy m�sik ajt�n jutottam le a b�rk�r�l. Pechemre egy lakatlan szigetre ker�ltem, ahol csak egy v�r�s haj� kisk�ly�k volt. – P�lc�j�val id�nk�nt a teste k�l�nb�z� pontjaira b�k�tt, �s mormolt valamit.

- � volt Lavi apja? – h�lt el Leverrier.

Dirk v�llat vont, gyan�san sokszor tette.

- Mondhatni. Tizenkilenc �vvel k�s�bbi hal�ig le sem tudtam vakarni magamr�l. A baj az, hogy mi ketten soha sem csin�ltuk, m�gis gyerek lett bel�le.

- Mi?!

- �n is �gy reag�ltam – b�logatott egyet�rt�en Dirk. – Azt�n kider�lt, hogy az kis g�rcs nem kam�zott, amikor azt mondta, hogy nekem adta a sz�v�t.

- Ha egy kis szigeten volt a sz�v, nem csoda, hogy nem tal�lta senki – sim�totta h�tra a haj�t Leverrier. – De akkor sem �rtem, hogy ett�l m�g mi�rt esett teherbe.

- Pedig ha v�gig gondolja egyszer�. Seshoun�l volt a sz�v, de � nekem adta. A sz�v pedig bel�le �s bel�lem l�tre hozott valami �jat.

Leverrier hitetlenkedve megr�zta a fej�t.

- Az nem lehet! A sz�v csak az �rtatlans�got…

- T�vednek. A sz�v enn�l sokkal t�bb. Ez�rt kell annyira a Gr�fnak. Ez�rt nem puszt�totta el a Rendet, mert neki �gy sem mutatkozott volna meg.

- De mire kell neki annyira? Hiszen an�lk�l is k�pes lenne elpuszt�tani a Rendet �s az �sszes �rtatlans�got.

- Ez �gy igaz. Azonban ha nincs meg a sz�v, �s elpuszt�tja a vil�got, el�r�l fog kezd�dni minden.

Leverrier k�ptelen volt felfogni a n� szavainak az �rtelm�t.

- Mire tudn� haszn�lni a sz�vet? Hisz � egy No�h!

Dirk komoly tekintette az �v�be f�r�dott.

- A sz�v a teremt�s kulcsa. A bibliai �rtelemben vett No�h b�rk�ja. Benne van minden valaha sz�letett �l�l�ny teremt�s k�dja. Ha elpusztulna a vil�g, egyszer�en �j �l�l�nyeket hozna l�tre. K�pes lenne �jra ben�pes�teni a f�ldet, n�v�nyekkel, �llatokkal, �s emberekkel. S�t, k�pes lenne �tform�lni a jelenlegi vil�got is.

Leverrier s�padtan temette az arc�t a kez�be.

- K�ny�rg�m, mondja, hogy mag�n�l van! – Most m�r �rtette, mit akart mondani a n�. Egy a vil�got form�l� er�, �rt� kezekben a vil�g azonnali �s v�g�rv�nyes pusztul�s�t eredm�nyezn�.

Dirk viszont szomor� arccal megr�zta a fej�t.

- Att�l tartok a lehet� legrosszabb helyen van. A sz�vet legink�bb a gondolatok �s az �rz�sek r�nyitj�k.

Levrrier rosszat sejtve n�zett fel.

- Lavin�l van.

Dirk biccentett, �s elnyomta a cigarett�j�t az �gy h�tt�ml�j�n.

- Bizony. Egy megk�nzott, megb�ntott gyerekn�l, aki �gy �rzi mindenki mag�ra hagyta. A pof�nkat meg r�helli. M�g az embereket is, ha az ut�bbi id�t bookmank�nt t�lt�tte. Nem l�tott m�st az emberekb�l, hogy semmis�gek�rt legyilkolj�k egym�st.

- �s mit tehetn�nk? – Ha val�ban a fi�n�l van a sz�v, kock�zatos elvenni t�le, �s m�g kock�zatosabb lenne �ltala felhaszn�lni. Persze, nem volt olyan biztos benne, hogy a K�zpont nem fogja-e v�llalni ezt a kock�zatot. Sz�mukra nem �rt sokat az a fi�, f�leg betegen. Az eddigieket n�zve pedig k�telkedett benne, hogy j� helyen lenne n�luk.

Dirk sz�lesen elvigyorodott a k�rd�s�re.

- L�tom komolyan veszi az esk�j�t! Megpr�b�ljuk lekenyerezni! Seg�tsen kital�lni valamit, elv�gre maga lett az apja!

- M�gis hogy gondolja? – horkant fel Leverrier. Nem el�g, hogy megfogta avval az �rtok verte esk�vel, m�g a k�lyk�t is a nyak�ba varrn�.

- Persze! – b�logatott mosolyogva Dirk. – Hisz a k�rh�zban nev�re vette. Most pedig meg�g�rte, hogy vigy�zni is fog r�. �gy nem kell kital�lnom minden f�le h�lyes�get a sz�let�s�r�l.